AZEROTH végtelen földjei...

Bújj egy büszke ember börébe, avagy egy misztikus éjelfébe, és nézz körül! Bármerre is viszed tekinteted, egy élõ, lüktetõ világot vélsz felfedezni. Emberként hatalmas, méltóságteljes városokat, éjelfként gyönyörû erdõségeket, gnóm, avagy törpként végeláthatatlan jégmezõket, és hófõdte hegyeket láthatsz. Ork tesbe bújva vörös, száraz és poros levegõjû sivatagban találod magad, s ha troll ként élsz, ugyan ez a kép tárul fel elõtted, míg a tauren szemén át egy elbûvölõ, robosztus városokat, és az élettel teli prérit láthatod. S ha élõholt testet öltenél sötét, haldokló vidéket találsz, melyben ármány és gonoszság lakozik, s hol örökké éjjeli sötétség honol.

Nézz körül az összes faj szemével, és döntsd el, Te melyikhez csatlakozol! S ha döntésed meghoztad, lépj be hát a kalandok földjére, és vedd ki Te is a részed a világ formálásában!

Ám tudd meg, ahhoz, hogy eligazodj a végtelen földeken, tisztában kell lenned pár dologgal...

Az Elsõ Lépések Egy Új Világban

Ahogy megérkezel a Warcraft világába, a fajod alapvárosába kerülsz, ahol elvégezheted az ottani alapküldetéseket, melyek arra szolgálnak, hogy valamelyest fel fejlõdj. A fajod jellemzõ környezete - tehát a kiinduló várostól a fõvárosig - általában 1.-10. szintû karakterek számára kedvezõ. Az elsõ tíz szint könnyen megléphetõ, és a tizedik szinten kapja meg minden karakter az õ kasztjának megfelelõ küldetést, melynek teljesítésekor jutalma a játék folyamán egyik leghasznosabb varázslat, vagy képesség. Miután minden elvégezhetõt elvégzett a játékos, akkor jön az igazi játék, amikor már kikell merészkednie a karakternek ismeretlen, és végeláthatatlan, illetve nem épp barátságos vidékekre, ahol majd megismerkedhet más játékosokkal, és klánokkal.

Más játékosokat felvehetsz az ún. barátlistára (Friendlist). Ez azért hasznos, mert akkor láthatod, hogy mikor van bejelentkezve, vagy hogy épp hol kószál, személyes üzenetet küldhetsz neki, miegymás. A játék lehetõséget ad nagyobb csoportosulások létrejöttének is, ezek a klánok, amelyekben valamely szempont szerint - mondjuk faj, kaszt, szint, ország, stb. - a játékosok összetömörülnek egy kisebb-nagyobb baráti társasággá. Sok szempontból hasznos egy klán tagjává válni, mert általában klántagok együtt mennek Dungeon-ökbe, battleground-okra, vagy ha nem találsz valamit egy küldetésben, segítséget kérhetsz klántársaidtól.

Egy kezdõ játékosnak még nem fontos belépnie klánokba, viszont mindig tartság szem elõtt a játékosokat, mondjuk a városokban, melyek a játék legfontosabb részeit képezik. Az elsõ lépéseknél rendkívül fontosak a városok, hiszen itt kapjuk a küldetéseket, itt találhatjuk a kasztunkat tanító NPC-t, itt találhatunk mesterségeket tanító NPC-ket, valamint Trader, azaz kereskedõ NPC-ket is. Valamint az ún. Hearthstone segítségével teleportálhatunk egyes városokba, pontosabban abba a városba, ahova az "Innkeeper" által megbabrált Hearthstone visz. Ez pontosabban úgy mûködik, hogy mikor kezdjük a játékot, valapból megvan a kõ, és méghozzá a kiinduló helyszínre teleportál minket, ha esetleg túl messzire csatangoltunk, és gyorsabb lenne teleprtálni. Minden városban van egy "Innkeeper", akinek az a dolga, hogyha "megkérjük", tegye az õ városát a mi kiinduló városunkká, azaz ha alkalmazzuk a követ, akkor az õ városába teleportálódjunk.

Mikor elkezdjük a játékot, elkell döntenünk, hogy varázslatok/képességek terén milyen irányba indulunk el, hogy milyen szakmákat tanulunk meg, és alkalmazunk, hogy milyen fegyvert használunk, stb. A World of Warcraft-ban minden képesség hasznos, de csak akkor a leghasznosabb, csak akkor tudjuk igazán kihasználni, ha a kasztunkhoz illõ képzettséget használjuk, tehát egy varázsló értelemszerûen nem fog bányászni és kovácsolni, illetve egy harcos nem fog alkímiával foglalkozni - hiszen neki ott van a fõzés.

A tizedik szint felett...

Ekkor már minden jó: befejeztünk minden küldetést fajunk fõvárosában, optimális esetben van egy jól használható fegyverünk, és jó minõségû páncélunk, de ha mégsincs, a küldetésekbõl, és eladott felesleges holmikból összegyûlt pénzen vehetünk magunknak. Megvan a kaszt legjellemzõbb varázslata, mint mondjuk a vadásznál az állatszelidítés, a druidának a medvévé változás, varázslóknál a frostnova, a warlock-nál a Voidwalker megidézése, és így tovább.

Mostmár elindulhatunk felfedezni a világot, de persze még mérsékelt lelkesedéssel induljunk neki, elõbb ajánlott végigjárni a soronkövetkezõ várost, hiszen innentõl jönnek az igazán tápos küldetések, meg az elsõ néhány Dungeon is! Sõt, kiruccanván az eddigi megszokott környezetbõl új, csodálatos vidékeket fedezhetünk fel. Érdemes már ekkor összeszedni pár segítõkész barátot, akik útbaigazíthatnak minket. Lényegében véve a tizedik és huszadik szint közti része a játékban vitathatatlanul a WoW-os társadalomba való beépülést jelenti, hiszen az igazi játék, és az igazi küzdelmek a huszadik szinttõl kezdõdnek. A két állomás közti idõszak annak a próbája, hogy van-e elég türelmünk végigjárni a hatalmas vidékeket, hiszen ekkor még igenkevés várost ismerünk.

Húsz, és azon túl...

Sajnos fejlettebb karakterem még nincs, és igazából még csak egy hónapot tudtam játszani, de nekem ennyi bõven elég volt ahhoz, hogy beleszeressek a World of Warcraft fantasztikus, mindig megújuló világába. Az én személyes vágyam, hogy amint lesz rá idõm, veszek egy GameCard-ot, és az Undead Mage-met fejlesztem, minimum huszas szintig, valamint a Tauren Hunteremet, amely jelenleg huszonhármas szinten pihen Thunder Bluff-ban. Célom, hogy minél jobban bejárjam azt a világot, melyet a Warcraft 3-ból csak madártávlatból figyelhettem, felkutatom a Grom Hellscream-hez hasonló hõsöket, újabb, nagy tettekkel gazdagítom a Horda oldalán az örökkön dúló háború amúgy is eseményekben gazdag világát. A játékon belül igazából csak az tud eligazodni, aki ismeri az elõtörténetet, és motiválja õt valami. Aki élvezettel játszik, és nem csak a küldetéseket végezgeti el szüntelenül, hanem képes leülni, és megnézni a naplementét, vagy egy tábortûznél le tud ülni, és beszélgetni kalandozótársaival. Végtére is ezért MMORPG, mert sok ember közös munkáján áll, vagy épp bukik a Warcraft világa, melyet a bizonyára sokak által áldott Blizzard Entertainment fejlesztett az MMORPG-k királyává.

Én ezt mondom: nem lehet elég pontosan leírni azt a virtuális fantasy birodalmat, melyet oly sokan népesítenek be. Mindenkinek, akinek lehetõsége van rá, magának kell bebarangolnia. Haladjon akár Darnassus magasztos, és misztikus városától Auberdine félhomályos vidékén át, Thunder Bluff magasztos totemei közt, egészen Orgrimmar hatalmas és büszke kapui elé. Undercity koszos, halott és bûzös csatornáitól a törpök magasztos tárnavárosán, Ironforge-on áthaladva egyenesen az emberek fõvárosába, mágusok és lovagok hazájába, Stormwind-ba. Valasszd akármelyik utat is, biztos lehetsz benne, hogy utazásad kalandokban és látványos csatákban lesz gazdag, utad során barátokat és ellenségeket szerzel, és a gyõzelmeken felül nem kizárt néhány vereség sem, de sohase csüggedj, hanem a cél lebegjen szemeid elõtt: felfedezni az általad még ismeretlen világ minden zegét-zugát, az elsõ fa tövétõl, a közbensõ csatatereken át egészen az utolsó barlangig.

Birodalmak és fõvárosok

Mit érne egy hatalmas világ mégnagyobb birodalmakkal, és pompás fõvárosokkal, ha nem lehetne azok közt utazni? De természetesen a World of Warcraft-ban lehetõség van utazásra. Méghozzá sokféle utazás mód ismeretes! Akik még nem elég magas szintûek, de rendelkeznek egy igencsak minimális összeggel, máris igénybe vehetik a fontosabb városok közti légihátasokat. Minden fajnak más-más légi hátasai vannak. Kezdjük mondjuk a szövetséggel, ahol például az emberk, törpök és gnómok griffekkel utaznak, míg az éjelfek hippogriff hátán repülnek, ha utazásra kerül a sor. A horda tagjai közül az orkok, taurenek és trollok Wyverneken utaznak, az élholtak pedig hatalmas fekete denevéreik hátán. Persze a légi hátasok csak akkor vehetõk igénybe, ha azon városban már volt a karakter, ahoa utazni kíván. Ez azért szükséges, hogy az ottani "Wind Rider Master"-rõl tudomást szerezzen a karakter. Ez teljesen értelemszerû, hiszen egy tauren attól hogy a horda oszlopos tagja kalandozóként, még nem biztos, hallott mondjuk Crossroads-ról, csak egyszerûen elindul az úton, és egyszercask talál egy várost, ahol van "Wind Rider Master", és aztén onnantól már oda is eltud repülni bármikor. Persze inkább nem fecsérlem az idõt ezen felesleged fecsegéssel, és magyarázkodással, inkább tovább sorolom az utazási lehetõségeket.

A legegyszerûbb, ha gyalog vágsz neki az utaknak, mert ekkor jobban megismerheted a környezetet, persze jóval hosszabb így az utazás, de megéri, mert közben felmérheted a terepet is. Azon kasztok a gyalog történõ utazásnál nagyobb elõnnyel indulnak, amelyek képesek átváltozni - mint a druida párduccá, a sámán farkassá - illetve növelni sebességüket - például a vadász, vagy esetleg a zsivány, aki ideiglenesen képes nagy sebességû sprintelésre.

Szintén egy módszer egy földi hátas megvásárlása, bár ahhoz minimum negyvenes szint, és egy zsák arany kell. A nagyobb, kontinentális távolságok áthidalására találták ki a hajózást, illetve a zeppelineket, melyeket ingyen lehet igénybe venni.

Álljunk meg kicsit pihenni!

A hosszú utazások még a legkeményebb, és legrutinosabb kalandorokat is kifáraszthatja - és a monitor hosszú órákig való bámulása még a legedzettebb szemeket is kikészítheti :). Ezért melegen ajánlott néha szünetet tartani, a karaktert befektetni egy fogadóba, vagy leülni, és elfogyasztani vacsoráját a tábortûz melege mellett. Akárhogy is, néha-néha kikell lépnünk a játékból ilyen-olyan okok végett, de jegyezzük meg, hogy ez egyántalán nem rossz dolog, sõt! Ugyanis ha éppen inaktítv a karakterünk, azaz nem játszunk vele, az "kipiheni" magát.

Ezt egyfajta kedveskedése a WoW-nak; hamár nem tudunk vele játszani, legalább kedvenc karaktereink alaposan kipihenik magukat. Ez az egész kipihenés az Xp-bar-ra vonatkozik igazából, az a lényege, hogy amennyiben nem játszunk, a karakter Xp-bar-ja kékszínre vált. Ez azt jelenti, hogy a leölt szörnyekért nem rendes, azaz 100% Xp-t (experience - tapasztalat) kapunk, hanem 200% Xp-t!! Ezért még a legnagyobb játékosoknak is ajánlatos néha-néha mással eltölteni az unalmas napokat - mondjuk az ehhez hasonló, hasznos könyvtárak böngészésével :).

Nézd már, Apus! Az nem a Thrall??

Az egyik legnagyobb feeling a játékban, hogy aktív szereplõje ként ezen világnak, már szemtõl-szembe állhatunk a Warcraft 3-ban megismert nagy hadurakkal, és fõhõsökkel. Beszélhetünk velük, vagy akár küldetéseket is vehetünk fel tõlük! Thrall-lal, a hordát egyesítõ, becsületes és bölcs ork hadvezérrel természetesen Orgrimmar-ban találkozhatunk. Thunder Bluff legmagasabb szirtjén találhatjuk Cairne Bloodhoof-ot, a tauren törzsfõnököt, aki a Warcraft 3-ban segített Thrall-nak. Megtalálhatjuk még Lady Silvanas Windrunner-t, akit bosszúból Arthas, azaz Deathknight élõholttá változtatott, õt Undercity mélyén találjuk. Rajtuk kívül megtalálható még sok más hõs is, valamint egy halott hõs, Grom Hellscream (Pokolsikoly Grom) sírját is felkutathatjuk.

Tagadhatatlanul fantasztikus ötlet volt belerakni ezeket a hõsöket a WoW-ba, hiszen aki játszott a Warcraft 3-mal, az jól tudja, hogy minden Warcraft rajongó számára ezen hõsök nevei szállóigévé váltak. Ettõl lesz igazán átélhetõ a játék, és a fantasztikus, összetett küldetésektõl, melyeket ezen hõsök adhatnak nekünk.

Nagyon remélem, hogy némiképp kielégítettem kíváncsiságod a leírtakkal, vagy hogy némi újdonsággal is szolgálhattam. Viszont ne hidd, hogy Azeroth könyve mindig ilyen sovány marad! Minden egyes óra tanulságát és élményét leírom majd, melyet a Warcraft világában töltök, s más játékosok véleményeit, gondolatait is megosztom majd Veletek.

Addig is ég veled, utazó!